A prosztata betegségeiről, és azok kezeléséről

1. A prosztata rák
2. A PSA mérés
3. Prosztata megnagyobbodás
4. A gyulladásos szindróma (prosztatitisz)
5. A kismedencei fájdalom szindróma

 

1. A prosztata rák

Az ötven év fölötti magyar férfiak prosztata-rák szűrésének minél szélesebb körű megvalósítása ezrek életét mentheti meg!
Magyarországon a férfiak halálát okozó daganatos megbetegedések között az egyik leggyakoribb a prosztatarák. (Harmadik-negyedik helyen áll.)
A Prosztata Specifikus Antigén (PSA) diagnosztikai módszer alkalmazásával, tapintásos ún. Rectalis Digitális Vizsgálattal (RDV) és esetenkénti biopsziával már korai stádiumban is megállapítható a rákos elváltozás. (A PSA olyan anyag, amit a normális és a rákos prosztatasejtek is termelnek. Az emelkedett PSA szint korai jele lehet a prosztataráknak, de okozhatják húgyúti fertőzések, illetve a prosztata egyéb elváltozásai. Normális PSA szint esetében is lehetséges a rákos sejtek jelenléte. Ezért végeznek komplex vizsgálatokat, és ha a prosztatarák alapos gyanúja merül fel, a dülmirigyből vett szövet analízise vezet biztos eredményre.)
Magyarországon évente kb. ezer feletti, a prosztatarákra irányuló és a gyógyulást általában nagy százalékban biztosító műtétnek kellene lennie. Ehelyett évente csupán párszáz ilyen operációra kerül sor. A betegek ugyanis olyan előrehaladott stádiumban kerülnek súlyos panaszokkal orvoshoz, amikor már kialakultak az áttétek, és sebészeti beavatkozásra már nem, csupán a panaszok enyhítését elősegítő hormonális kezelésre van lehetőség. Mindazon túl, hogy ez az eljárás a férfiaknál szemmel látható nőies elváltozásokat idéz elő, az Egészségbiztosítási Pénztárnak személyenként havonta százezer forintba kerül a beteg élethosszig tartó kezelése. Az időben felismert prosztatarákkal kapcsolatos műtéti eljárás esetében ez pár havi gyógyszerköltségre redukálódik. A magyar férfiak esetében a dülmirigyrákot 70-80 százalékban akkor mutatják ki, amikor már az áttétek is megjelentek. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ez az arány nagyságrendekkel kisebb: ott csupán 20%-ra tehető az ilyen esetek száma. (1992-től az USA-ban kampányt indítottak annak érdekében, hogy az ötven feletti férfiak vizsgáltassák meg magukat, nézessék meg, nincs-e rosszindulatú elváltozás a prosztatájukban. Az eredmények látványosan igazolták a felvilágosító munka eredményét. Férfiak ezrei győzték le a szervezetükben időben felismert daganatot.)

A dülmirigyen végzett operáció nem szükségszerűen befolyásolja a potenciát!

A szűréssel kapcsolatos közhelyes vélekedés: „ Ha az ember orvoshoz megy, akkor az biztosan talál valamit. Ha pedig kiderítenek valamit, azt meg már úgyis műteni kell!”
A magyar urológus társadalom - többek között - az Európai Prosztata Napon szeretné kommunikálni, hogy „over diagnózis”, azaz eltúlzott állapotmeghatározás - a rendelkezésre álló korszerű eszközök használatának következtében - nincs, csak túlkezelés létezhet. A betegségről szerzett legújabb tudományos ismeretek birtokában az urológusok kijelentik, hogy ha a prosztatában rákos sejtek jelenléte mutatható ki, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a betegnek „kés alá kell feküdnie”. Bizonyos esetekben, stádiumokban, típusoknál és panaszmentesség esetén elegendő ugyanis, ha az orvos és a beteg tud a problémáról. A továbbiakban pedig rendszeres ellenőrzések során állapítják meg, mikor van beavatkozásra szükség.
A prosztata műtétekkel kapcsolatban a férfiak számára valóban sokkoló tévhiteket is el kell oszlatnia az orvosoknak.

 

2. A PSA SZŰRÉS 20 %-KAL CSÖKKENTI A HALÁLESETEK SZÁMÁT, ÁLLÍTJA A VILÁG LEGNAGYOBB PROSZTATARÁKRÓL SZÓLÓ TANULMÁNYA

Stockholm, Svédország (2009. március 18.)
A prosztatarák-szűrés 20 %-kal csökkenti a halálesetek számát a Prosztatarák-szűrés Európai Random Vizsgálata (ERSPC – European Randomized Study of Screening for Prostate Cancer) szerint, amelyet ma, 2009. március 18-án 17 órakor tesznek közzé (NEJM, Online First*). Az ERSPC a világ legnagyobb prosztatatrák-szűréssel foglalkozó tanulmánya, amely első alkalommal szolgál meggyőző, független szakértők által hitelesített bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy milyen hatást gyakorol a szűrés a prosztatarákkal kapcsolatos halálozások arányára.

A kutatás a 90-es évek elején indult nyolc ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – részvételével. A vizsgált személyeket akár 12 évig is utánkövették. A résztvevők száma eredetileg 182.000 volt, ez később 162.000-re csökkentették. Az 55-69 éves férfiak összesen hét országból érkeztek. Csak olyanok vehettek részt a vizsgálatban, akik azelőtt még nem vettek részt rákszűrésen. A vizsgálat eredményeit az Európai Urológus Társaság (EAU) 24. éves kongresszusán (2009. március 18.), Stockholmban hozzák nyilvánosságra.

Az, hogy a kutatás kezdetén PSA markerek segítségével megvizsgálták az 55-69 éves férfiakat és rendszeres utánkövetést ajánlottak a számukra megnövelte a korai stádiumban felismert megbetegedések arányát. Ezáltal csökkent az áttétes megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek száma. A pontos adatok azt mutatták, hogy minden 1408 szűrővizsgálaton átesett férfiból 48-nál diagnosztizáltak rákot. Ezek kezelést kaptak és a kezelés segítségével a 48 betegből egy életét sikerült megmenteni. Átlagosan minden negyedik évben végeztek szűrést a vizsgálati alanyoknál, és az utánkövetés átlag 9 évig tartott. A határérték PSA szint 3,0 ng/ml volt. Aki ennél magasabb értékkel rendelkezett, azt szövettani vizsgálatra küldték.

Fritz Schröder professzor, az ERSPC kutatás nemzetközi koordinátora szerint: „a vizsgálat azt mutatja, hogy a PSA szűrés 20 %-kal csökkenti a prosztatarák miatt bekövetkező halálozások számát. Ez fontos adat a PSA tesztek hatékonyságára vonatkozóan a döntéshozók számára.”

„Az ERSPC azonban még nem jutott végleges eredményre az életminőség és a költséghatékonyság tekintetében, ezeket pedig meg kell vizsgálni, mielőtt a nemzeti prosztata-szűrési stratégiákról döntés születik.”

A világon a prosztatarák a második leggyakrabban halált okozó rákos megbetegedés. Az ERSPC további kutatásai megerősítették, hogy diagnosztizált rákos megbetegedések 30 %-a nem agresszív jellegű, és lassan növekvő. Ez az „túldiagnosztizálás” valamennyi rákszűrés elkerülhetetlen velejárója. A prosztatarák esetében a megfigyelés új módszere, az ún. aktív felügyelet fontos eszköze lehet a túlságosan korai műtéti kezelés elkerülésének.

2. Prosztata megnagyobbodás

A prosztata harminc éves kor fölött a legtöbb férfiban növekedésnek indul, sok esetben kialakulhat a prosztata nem rákos megnagyobbodása: a benignus prosztata hiperplázia (BPH). Ez azonban még idősebb korban sem mindenkinél okoz panaszokat. Tudni kell viszont, hogy a prosztata megnagyobbodásnak az imperatív (parancsoló, agresszív) vizelési ingerérzet okán az életminőséget jelentősen rontó és gyakran depresszióhoz - ezen keresztül -, szexuális problémákhoz vezető pszichés következményei lehetnek. Ezeknél is súlyosabb és nehezebben kezelhető hatások az olyan szövődmények, mint pl. a vizeletelakadás, a túlcsepegés vagy a hólyagban a vizelet pangása következtében kialakult gyulladások.
A dülmirigy jóindulatú elváltozásai gyógyszeresen is eredményesen kezelhetőek.

Érdemes tehát a férfiaknak - már enyhébb vizelési panaszok esetén is - urológiai vizsgálaton részt venni, mert a szövődmények kezelése sokkal gyötrelmesebb folyamat, mintha időben orvoshoz fordultak volna!

 

3. A gyulladásos szindróma (prosztatitisz)

Életkortól függetlenül bármelyik férfinél bekövetkezhet a prosztata bakteriális fertőzése. Ez szintén olyan kór, amely gyógyszeresen gyorsan és egyszerűen kezelhető, teljes gyógyulás érhető el. Ellenkező esetben szintén súlyos és maradandó szövődmények lehetnek az elhanyagolt fertőzés következményei.

A prosztatagyulladás egyszerűen gyógyítható, elhanyagolása súlyos következményekkel jár!

4. A kismedencei fájdalom szindróma

A dülmirigy problémái eddig általában az idősebb férfiaknál jelentkeztek. Napjainkban azonban a fiatalabb férfiak figyelmét fel kell hívni a körükben egyre gyakrabban előforduló Kismedencei Fájdalom Szindrómára, amely a megjelölt területen okoz kisugárzó fájdalmat, a közérzetet, a teljesítőképességet rontó, a szexuális életet zavaró problémákat.
A betegség pontos oka nem ismert, de a kutatók rendszerbe foglalták azokat a tényezőket, amelyek kialakíthatják. Fertőzés során kialakuló húgycsőgyulladás; a stressz vagy külső hatás következtében a kismedencei részben kialakult fokozott izomtónus miatt megnövekedhet a nyomás a prosztatán keresztül haladó húgycsőben, ami a vizelet visszafolyását idézheti elő, az pedig - a prosztata járataiba kerülve - gyulladást eredményez; nehéz tárgyak emelése telt húgyhólyag mellett; a dülmirigy szöveteit irritáló erős testmozgás: egyes foglalkozások, amelyek vibrációnak teszik ki a testet: buszvezető, nehézgép-kezelő, stb.
Ezzel a tünetcsoporttal kapcsolatban azonban nem elég az urológiai vizsgálat fontosságát hangsúlyozni, de fel kell hívni a figyelmet a helyesen megválasztott testmozgásra, a megfelelő munkakörülményekre, a táplálkozásra, hiszen ezeket a tüneteket legtöbb esetben az életforma következményei.

A prosztata egészségének védelmére is igaz, hogy a megfelelő életmóddal megőrizhető!

FEL